One Year Nyomelemek+Kollagénnel 21 összetevő

Erre a kérdésre aligha adhatunk az IGENTŐL eltérő választ, ha általánosságban arra vagyunk kíváncsiak, léteznek-e olyan vizsgálati módszerek, amelyek együttesen alkalmasak lehetnek a vér vagy a testszövetek vitamin, ásványianyag-és nyomelemszintjének (a továbbiakban, összhangban a 37/2004. [IV. 26.] ESzCsM-rendeletben található meghatározással, együttesen: tápanyagok szintjének) teljes körű meghatározására.  Az egyszerűen elérhető rutinvizsgálatok jellemzően az étrend-kiegészítőkkel bevihető 17 nyomelem és ásványi anyag közel felének (nátrium, kálium, kalcium, magnézium, réz, vas, foszfor, klorid) és a 13 vitamin közül egyetlenegynek (D-vitamin) a mérésére alkalmazhatók. Vagyis laboratóriumi rutinvizsgálatokkal az egyén tápanyag státuszáról csak erősen korlátozott információkhoz juthatunk. Hasonló következtetéshez vezet az is, ha a hiányállapotot az egyén által észlelt tünetek alapján szeretnénk felismerni és azonosítani, hiszen sokszor azonos vagy nagyon hasonló tünetek jellemzik a különböző tápanyagok okozta hiányállapotokat, így annak eldöntése, hogy éppen melyik tápanyag hiánya felelős az észlelt tünetekért, vizsgálatok nélkül (melyek korlátairól épp az imént tettünk említést) aligha lehetséges.

Objektíven mérhető vérszint-vagy szövetiszint-adatok vagy jól azonosítható tünetek hiányában a tápanyagpótlás szükségességét vagy szükségtelenségét más módon érdemes megközelíteni. Ehhez a következő szempontok nyújthatnak segítséget.
A hiányállapotok kialakulása szoros összefüggést mutatnak az életmóddal és a táplálkozási szokásokkal.
Vannak olyan speciális körülmények (pl. stressz, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás), illetve olyan népességi csoportok (pl. idősek, terhesek), amikor/ahol fokozott tápanyagbevitelre lehet szükség.
Egyes betegségek (pl. gyomorbél rendszeri rendellenességek) ugyancsak indokolhatják a tápanyagpótlást.

A férfiak étrendi vitamin-és nyomelembevitele jelentősen meghaladja a nőkét.

Az idősebb korosztályra jellemző a kisebb vitaminbevitel;

Mindkét nemnél elégtelen az A-vitamin (beleértve a bétakarotint), a D-vitamin, a H-vitamin(biotin), a B5-vitamin (pantoténsav) és a folát bevitele!!!!!!!

Forrás: Orvostovábbképző Szemle 

A kollagén

 Egy természetes fehérje, mely az emberi szervezetben a fehérjetömeg 30%-át teszi ki. Elsősorban kötő- és támasztószövetekben található meg, de ez az egyik fontos építőanyaga a csontoknak, a porcoknak, az inaknak, a szalagoknak és a bőrnek is. A bőrfehérjék átlagos tömegének a 70%-a kollagén. Ezt a fehérjét a szerveztünk képes előállítani az aminosavakból, azonban a kor előrehaladtával termelődése fokozatosan csökken. A természetes kollagén források az állati eredetű élelmiszerek, főleg a szárnyasokban és a halakban van sok, de a gombákban is megtalálható ez az anyag. Fontos az is, hogy többféle zöldséget, magvakat és hüvelyeseket is fogyasszunk, mert a növényi fehérjék is részt vesznek a kollagén felépítésében.

 Érdekességek

Már az ókori Kínában gyógyították az ízületi kopás okozta fájdalmakat marhacsontokból főtt erőlevessel. A marhacsont (elsősorban a porcos rész) alapanyaga a kollagén, ami forró vízben zselatinná alakul át.

Orvosi tanulmányok bizonyítják, hogy az inak szakítószilárdságát a kollagén-rostok mennyisége határozza meg.

C-vitamin

Talán a legismertebb vitamin, a vízben oldódó vitaminok csoportjába sorolható. A C-vitamin csak igen kis mennyiségben fordul elő az állati eredetű tápanyagokban, a zöld növények, gyümölcsök fedezik a szükséglet döntő részét. Szent-Györgyi Albert izolálta elsőként 1928-ban, melyet 1937-ben orvosi Nobel díjjal jutalmaztak.

Miért fontos a C-vitamin?

A C-vitamin hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, a normál pszichológiai funkció fenntartásához, az idegrendszer és az immunrendszer normál működéséhez. A normál kollagén képződéshez is hozzájárul a C-vitamin, ezen keresztül a bőr, az erek, a porcok, a csontozat, a fogak és a fogíny normál állapotának fenntartásához. Segít a fáradtság és kifáradás csökkentésében, hozzájárul az E-vitamin redukált formájának regenerálásához, illetve fokozza a vas felszívódását. Hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, illetve az immunrendszer normál működéséhez intenzív testmozgás alatt vagy azt követően.

Vas

 A természetben elemi állapotban nem található meg, de különböző vegyületei formájában a földkéreg 4,8%-át adja. Az emberi testben mikroelemként van jelen, egy átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz. Legnagyobb részét a hemoglobinhoz kötve, másik része pedig a különböző szállítófehérjékhez kötődik. Legfőbb természetes forrásai: korpa, aszalt sárgabarack, spenót, máj, egyéb belsőségek és a húsok.

Miért fontos a Vas?

Hozzájárul a normál vörösvérsejt- és hemoglobin-képződéshez, a normál szellemi működés fenntartásához, az immunrendszer normál működéséhez és a fáradság és a kifáradás csökkentéséhez. Szerepet játszik a sejtosztódásban. Részt vesz a normál oxigén szállításban és a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban.

Cink

A szervezetben 2-3 grammnyi cink van, főleg a haj, a szem és a férfi nemi szervek tartalmazzák, de megtalálható még a májban, a vesékben, az izmokban és a bőrben is.

Legfőbb természetes forrásai: tojás, hüvelyesek, máj, tenger gyümölcsei, rák, tökmag, gabonacsíra, olajos magvak.

Miért fontos a cink?

A cink részt vesz a normál szénhidrát-anyagcserében, a makro tápanyagok, a zsírsavak és az A-vitamin normál anyagcseréjében, valamint a normál sav-bázis egyensúly fenntartásában. Hozzájárul a normál csontozat, a normál látás, a haj, a köröm és a bőr normál állapotának fenntartásához. Továbbá hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, a normál szellemi működés fenntartásához, a normál DNS-szintézishez és a vér normál tesztoszteron szintjének fenntartásához. Szerepet játszik a sejtosztódásban, a normál fehérjeszintézisben és a normál termékenység és szaporodás fenntartásában.

Szelén

A szelén csupán 10-15 mg mennyiségben található meg az emberi szervezetben.

A szelén legfőbb természetes forrásai: paradió, tonhal, napraforgómag, rizs, vörös húsok szárnyasok, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, kesudió.

Miért fontos a szelén?

Az E-vitaminnal kölcsönösen fokozzák egymás jótékony hatását, így hozzájárulnak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Ezenfelül a szelén hozzájárul a köröm, illetve a haj normál állapotának fenntartásához, valamint a normál pajzsmirigy és immunrendszer működéséhez.

E-vitamin

Zsírban oldódó vegyület, amely a májban, a zsírszövetekben, a szívben, az izmokban, a vérben, a mellékvesékben és az agyalapi mirigyben raktározódik.

Miért fontos az E-vitamin?

Hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

Mangán

A mangán részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, valamint hozzájárul a normál csontozat fenntartásához, a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez és a normál kötőszövet-képződéshez.

Bór

Meglehetősen ritka mikroelem. Legismertebb vegyületei a bórsav és a bórax.Legfőbb természetes forrásai: leveles zöldségek, olajos magvak, gyümölcsök, gabonamagvak, szójabab, lazac, szardínia, sajt.

Réz

Nélkülözhetetlen nyomelem.A réz a szervezet számos élettani funkciójához elengedhetetlen. A népgyógyászat bőrproblémák, daganatok, emlőcsomók, miómák esetén is javasolja például a rézgálicos fürdőt. A réz erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő, valamint erős vírus-, baktérium-, és gombaölő hatású, védi a sejteket a káros oxidációs folyamatoktól. Azáltal, hogy elősegíti a szervezet védekezését a gombákkal szemben, az egyre gyakoribb Candida gomba ellen is védelmet nyújt.

Kobalt

Az emberi szervezetben mindössze 1-2 milligrammnyi kobalt található, amely a B12-vitaminnal fontos szerepet játszik a szervezetünk normál működésében.

B-9

A B9-vitamin vagy más néven folsav vízben oldódó vegyület, amely valójában nem egyetlen, hanem több hasonló felépítésű és hatású pteridin-származék.B-9 Az az a folsav hiányának egyik legsúlyosabb következménye a vérszegénység. Mivel a folsavnak nagy szerepe van a vörösvérsejtek előállításában, így annak hiánya a vörösvérsejtek mennyiségének csökkenését, illetve minőségének romlását okozhatja.

Vanádium

Emberi szervezetben a vanádium egyes kutatások szerint csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatást képes kifejteni, így csökken a szükséges inzulinmennyiség. Növeli a az úgynevezett glutation szintet, amely a szervezet egyes méregtelenítő mechanizmusában nélkülözhetetlen

Molibdén

A molibdén részt vesz a húgysav képzésében. Aktiválja a máj méregtelenítő enzimjeit, így felgyorsul a felesleges aminosavak lebomlása. Fontos a csontok, az inak és porcfelszínek képzéséhez. A fogzománcba a kalciummal együtt épülve csökkenti a fogszuvasodás és az ínyproblémák esélyét.Befolyásolja a szervezetben a réz mennyiségét, így közvetve a vas- és a cinkháztartásba is beleszól. Nélkülözhetetlen a férfipotencia és a nemzőképesség fenntartásához.Csökkenti az allergiás, asztmás tüneteket. Hatással van az idegrendszer kiegyensúlyozott működésére.

Inulin és élőflóra

Az élőflórát olyan jótékony, élő mikroorganizmusok alkotják, melyek a tápcsatornában a savas közeget is túlélve segítik a bélflóra egészséges egyensúlyának fenntartását. Termékeink magas csíraszámban tartalmaznak több élőflórát és a szaporodásukat elősegítő Inulint.A probiotikum más néven élőflóra kifejezés görög eredetű, jelentése: az életért. A mai értelemben R. B. Parker alkalmazta először a probiotikum kifejezést 1974-ben, mint azokat az organizmusokat és anyagokat, amelyek a bélrendszer mikroba-egyensúlyáért felelősek. A probiotikumok jellemzői, hogy emberi eredetűek, nem kórokozók, ellenállnak a gyomorsav, az epe, valamint a nyál, a hasnyálmirigy és a bélnedvek emésztő enzimei hatásának. Az élelmiszerek szavatossági idejének tartalma alatt és a technológiai folyamatok során megőrzik ellenálló képességüket. Ezen kívül a probiotikumok képesek a nyálkahártyák sejtjeihez tapadni, a potenciális kórokozók ellen antimikrobás hatást fejtenek ki, csökkentik a kórokozó mikrobák megtapadását a nyálkahártya felszínén. A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifido baktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus, kisebb része a Streptococcus nemzetséghez tartozik.

Prebiotikumoknak

Nevezzük azokat a természetes tápanyagokat, amelyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ezért elősegítik azok elszaporodását és túlsúlyba kerülését. A szájüregben, illetve a gyomor-bélcsatornában az emésztőenzimek nem bontják le a prebiotikumokat, így emésztetlenül juthatnak a vastagbélbe. A prebiotikumok diétás rostok, de vízben oldhatók, ezért a diétás rostok közül is a legkiválóbbak. Élelmi rost funkciójuk mellett igazi hasznosságuk abban rejlik, hogy a probiotikumok kizárólagos táplálékai. Mivel a vastagbélben már kevés az emészthető táplálék, vagyis ott relatív táplálékhiány van, az elfogyasztott prebiotikumok lehetőséget kínálnak a humánbarát bélbaktériumok elszaporodására.Természetes állapotukban sok élelmiszerben előfordulnak, pl: csicsóka, cikóriagyökér, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, teljes értékű gabonamagvak, búza, banán, len, spenót, káposztafélék, mangold, mustárfélék, bogyós gyümölcsök, hüvelyesek, tej és az érett sajtok többsége.A prebiotikumok egyik fajtája az Inulinok, tulajdonképpen egy diétás rost, mely emésztetlenül jut el a vastagbélbe, fokozzák a probiotikumok szaporodását, túlsúlyba kerülésüket.

Szerepük: emésztés, bélflóra egyensúlya

A szervezetünk legnagyobb felszínnel rendelkező, mintegy 7‒9 méter hosszúságú bélrendszerünkön keresztül áll kapcsolatban a külvilággal. Így potenciális támadási helyként szolgál a kórokozók és a toxikus anyagok számára. A bélben normális körülmények között mintegy 200-400 baktériumtörzs található. A magzati életben a jótékony baktériumok 95‒98%-ban vannak túlsúlyban. Az egészséges bélflóra védelmet biztosít számos kórokozóval szemben, biztosítja a bélnyálkahártya épségét és segíti a szervezet számára szükséges tápanyagok felszívódását. Számos, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamint termelnek. Ha az emésztőrendszer védelmi mechanizmusai gyengülnek, az többek között felszívódási folyamatok zavarát okozhatja.

A probiotikumok ahhoz, hogy képesek legyenek környezetükre hatást gyakorolni, a nagyszámú jelenlét alapfeltétel, mely a bélfolyadékban grammonként legalább 108 c.f.u. organizmust jelent